Napenergia Plusz Program (NPP)
részeként telepített HMKE információi
Kedves Érdeklődő, szeretnénk tájékoztatni minden a NPP programban résztvevő HMKE esetében fennálló lehetséges támogatási kockázatról.
Információink szerint a Napenergia Plusz Program kiírója az alábbi feltételt alkalmazza a támogatói okiratában:
„Tudomásul veszem és vállalom, hogy ha az ingatlanban mégis gazdasági tevékenység folyna, akkor a támogatás – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) 97.§-ban foglaltakra tekintettel – jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásnak minősül és annak alábbi jogkövetkezményeit viselem: a támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Ávr. 98.§-ban meghatározott ügyleti és (késedelem esetén) késedelmi kamattal növelt mértékben visszafizetem.”
Cégünk a fenti előírás miatt jelenleg nem akar szerződést kötni a Programban résztvevőkkel, mivel a bevételük növekedése nincs arányban a vállalt kockázattal, ami egy VET-től eltérő jogértelmezés esetén a támogatás visszafizetésével járna. Kérjük ne regisztrálják magukat, addig míg az előírt határidő (3 év) nem jár le. Cégünk minden ebből eredő felelőséget kizár.
Segítségül közöljük adójogi megítélésünk értelmezését, ami nem számít adótanácsadásnak:
Adójogi jogviszonyok esetén speciális szabályként az egyes adónemeket érintő speciális törvények alkalmazandók, adójogi szempontból a VET. nem minősül speciális jogszabálynak. A hatályra vonatkozó rendelkezéseik között sem az Áfa. tv., sem a Tao.tv., sem az Sztv. nem tartalmaz utalást a VET. alkalmazhatóságára, az adott speciális adójogi jogviszonyokat ezen speciális ágazati törvények teljeskörűen szabályozzák. Az a körülmény tehát, hogy a partner áfaalanynak minősül-e, illetve az, hogy az általa bizonylatolt ügyletek után elért bevétel után áfafizetési kötelezettség keletkezett-e, az Áfa. tv. irányadó rendelkezései alapján ítélhetők meg.
Az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdése értelmében adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik (6. §).
Az általános forgalmi adó uniós szinten harmonizált adónem, annak szabályait a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv tartalmazza. Az átültetési kötelezettségből fakadóan a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az uniós szabályokba ütköző tagállami jogot alkossanak, az uniós normában szereplő fogalmaknak eltérő értelmet tulajdonítsanak. Erre figyelemmel a gazdasági tevékenység fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni az uniós jog egységes értelmezését biztosító Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntéseire.
A HÉA irányelv 9. cikk (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenység: a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók valamennyi tevékenysége, beleértve a kitermelőipari és mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a szabadfoglalkozású vagy azzal egyenértékű tevékenységeket is. Gazdasági tevékenységnek minősül különösen a materiális vagy immateriális javak tartós bevétel elérése érdekében történő hasznosítása. A magyar szabályozás azt a tevékenységet tekinti gazdasági tevékenységnek, amelyet üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatnak, amennyiben az ellenérték elérésére irányul.
A Kúria álláspontja azt, hogy a jogszabályi megfogalmazás alapján a három tényező közül már az egyik megvalósulása is önállóan megalapozza a gazdasági tevékenység megvalósulását. Az Európai Bíróság számtalan döntésében emlékeztetett arra, hogy a „gazdasági tevékenység objektív fogalom, és azt önmagában, céljától és eredményétől függetlenül kell értelmezni.” (C–497/01. 38., C–284/04. 35.,C–233/03. 47. pontok).
